Írta: Radnai István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 239
RABLOTT GYÖNYÖR
márvány-tömör a test vagy kering vére
megadta magát csókol csókol végre
ölembe telepszik pihegő álom
dacos ujjam a combjába mar
hunyt szemmel többé kontúrját nem látom
tűz vágy kőjég a márvány takar
abrosz-fehér mint halott alabástrom
érzem mozdulni mintha élne
szitakötő könnye repül a vágyon
kétséget gerjeszt kemény léte
ujjaim tapintják ki minden izmát
polírozott bőr száraz selymét
szerelem egében új kataklizmát
magányos hajnalt ránca rejt még