Porcelánszonett

Írta: Pődör György


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 281



Porcelánszonett
Radnai Istvánnak

vödörnyi nedves kaolin
masszaként vár az idő
masíroznak az egyenfigurák
mosolyuk egy karccal kinő

bennük az elvárt mozdulat
megformálta már a Kéz
lelkük kiég a zsengélő lángban
szól a sablon mint a minta kész

löttyint a kor csipetnyi mázt
magába szív üres pillanat
s a pózra ráég a csillogás

egy kis szín meg takaró dekor
mint egykor most e kor játszik
(bizony hercegem kár a pislogás)