Írta: Pődör György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 282
PERSEIDÁK
Az égbolton most is nagy a tolongás,
aranyeső képében sok hetyke zeusz.
Bár a tetőtlen érctorony poloskás,
mindig születik egy-egy perzeusz.
Lőrinc tüzes könnyével siratja Rómát,
nap rostélyán szétszóródnak kincsei.
Sokan próbálgatják magukra a tógát,
Gorgó-estben androméda tincsei.
Az űr hidegében porszem-milliók.
A kavarban egy-egy látszik, a raj alig.
Kívánva szebbet, akarni mindig jót,
sok csillag lehull éjféltől hajnalig.
Mobilok fénye egy végtelen hidon,
az eget hívják tágra nyilt ablakok.
A viztükörben ott remeg sok pilon,
a parton látni tanulnak a vakok.