Pastoor Van Beurdenstraat
Írta: Kőrösi Péter
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 161
PASTOOR VAN BEURDENSTRAAT
Hiányzik mosolyod
Emlékszem arra, mikor az egyetemről
Visszabicikliztél a Pastoor van Beurdenstraatra
Alig húsz perc volt hátra
A leadási határidőig, és te tekertél és tekertél
Mintha a te életed múlna rajta
Csak mert szerettél engem
Hiányzik nevetésed
Ahogy oly könnyen tudtál hintázni a létben
Leválni korunk szorongásáról egészen
Csillogó szemed retinámba égett
Pedig mióta nem láttam már
Amikor eleresztettelek, boldogságunkat eresztettem el
Az ölelés a repülőtéren requiemünkké fakult
Miért gyötör, miért gyötör mindig a mult?
Hiányzik tiszta szíved
Talányos kedved és minden csalfa rímed
Hiányzik ölelésed, finom válaszod szavamra
Hiányzik a veled töltött este lágy hangja
Hiányzik egész lényed…
Én futnék utánad örökké
Ártereken túl, francia földekig űznélek
Mígnem mosolyod vigaszom lenne
Kezem kezed mellé kúszna
Amíg dobban a szívem