Pacsuta Szilvia - Szelencébe zárt szerelem

Írta: Csak Nőknek!

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 454

---

---

Pacsuta Szilvia: Szelencébe zárt szerelem

Rám néztél akkor. Szemed szememben.
Szemem szemedben elveszett.

Megtaláltál. Szavaid melengették szívemet.
Hosszú teleket így vészeltem át.

Most kezed nyújtod felém, s én itt vagyok.
Szeszélyes szelek terelnek feléd, majd tőled el.
Lábam csak visz tovább, botladozva.

Aranyló, bársony lepellel borítod testemet.
A sóhajok mezsgyéjén át álomvilágba érkezem.
Érzem véred melegét, hajamba leheled szíved tüzét,
De az idő kegyetlen szörnye mohón emészti szerelmünk harmatát.

Most csend ül közénk.
Vár ránk a régi világ, csak sodródok majd az ismerős partokon.
Köröttem hömpölyög, s kivet magából a megszokás.

Éber vagyok.
Kint virrad, indulni kell.

Szerelmem ékszerdobozba zárom.
Emlékeim tudatom tengerébe rejtem.

Egy másik világba érkezem.
Egy másik világban létezem.