ott vagy mindörökké
Írta: Pethes Mária
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 283
ott vagy mindörökké
Péli Tamásért
ott vagy mindörökké
az oroszlán csillagképbe zárva
s én tőled jobbra követlek folyton
bár sosem érlek el
az északi vízöntőképben
városom sötét sziluettjéből
ébredsz hallgatag látomás
mint hajótöröttnek a messzeségben
feltűnő megmentő luxushajó
örökzöldek életét lezáró befejezetlen
szerelem az égből hangtalan csillag
hullasz a számba húsom belsejébe
tolakvó halál
ahogyan az előírt zsoltárok szövege
amiben megszűnik a többes szám
első személy és a végtelen két pólusa
amit csak az emberi sírás egyesíthet
szeretném átfogni tekintetemmel
a táj a szokások határát
szeretni az Ararát havát
mert a hegyről elnevezett
konyakot szeretted
a katedrálisok magas ablakát
az utcára kiűzött kutyákat
a nélküled maradt dolgok hálóját
amibe nemléteddel beolvasztottál
mindent ami visszavonhatatlan
összegyűlik a félelem
az olvadt ólomnapok rétege alatt
hogy egyszer nem leszek képes
felidézni arcodat illatodat
és szeretteink vérében
halálos adagként gyűlik össze
a feledés kóros sugárzása
most
és mindörökké