Őszülő
Írta: Molnár Jolán
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 164
Őszülő
az ősz keble halma körte
vadszőlőt vérez a falra
sajdul a húsba fagy körme
tél vemhét majd kikaparja
a terhességi csíkok már
maradandóak a tájban
estémbe szelíd színt loptál
csillagtalan holdapály van
hogy ne történjen egész nap
semmi elkenjük a reggelt
két fél zsemle közé és csak
elnézlek szépen öregszel
pár hajszál ezüstfehéren
csillog a pulóvereden
vedd le ha szúr lekefélem
látod ilyen a szerelem