Írta: Nagy Idu
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 246
Hívogat befogad elhiszed megtagad kitaszít hirtelen átlátni könnyeken s váratlan tetteken képtelen kis eszed védtelen életed feszíted magadon hogy újabb alkalom ne legyen halványuló amorf hegeken megcsúszik a szándék mint a neonfény a késhegyen lennél te boldogan de tényleg a remény újra és újra meg-megfogan s elvetél úgy hiszed mindig pont jókor a véginél szóval hát lennél te boldogan boldog csak volt már így és tudod a pőre bőrön mint jégeső lukakat dobol az elutasított magára hagyott hiábavaló szenvedély.