Ő volt itt

Írta: Szolláth Mihály


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 503



Ő volt itt

„Nem láttam még vadat, mely szánná magát.
A madár fagyottan zuhan le az ágról,
de sosem gondolt rá, hogy sajnálja magát...”
(Oscar Wilde)

ő volt itt a zajban
aki a hajtók felverte porban
egészen elégő igék lángján
tikkadt szavak szavannáján

eső és árnyék nélküli síkon
csak mint egy lengőhídon
futott s kereste önmagát
sarkában járt a halál

harmincegy évesen
hogy öreg sose lehessen
élete vizéből kiszállt
meghalt s átment odaát

egyetlen éjszakán
ölelt és aludt velem
egymásban a más világát
tágra nyílt szemekkel

most visszajött a sötét zajba
angyalok közül a holt avarba
hogy beszívjam bőréről a párát
csókként ölelő pillantását

feledjem hogy halott
hogy csak percre hagyott
el örökre megtartó mennyet
nekem pillanatra adjon enyhet