Írta: Csikai Gábor
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 284
Nyeremény
mintha százezer éve már
egyik láb elé másikat
ha nem a semmi réve vár
akkor a minden átitat
hívom a halott varjakat
álmom hangjaim őrzeni
fülembe örök zaj ragad
talán a holnap fölkeni
ami a végén megmarad
és nem vész el a nyeremény
aki torz termést lent arat
annak árnya hó szeme fény
de én még nem vagyok olyan
szívemen számon a lakat
nem zárult össze komolyan
kezemben hordom magamat