Írta: Kovács Árpád
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 312
„Itt én őrködök hidegen”¹,
távol kutyáim játszanak,
rezzenésüket figyelem:
vadászok ők, aztán vadak.
Gyertyánok csendjét szétszedik,
ijednek bárányfellegek,
csaholásukkal kérkedik
megannyi apró szélgyerek.
Ijedek én is, szédülök,
lobog az ég, a föld forog:
„Ide hozzám, két rossz kölök!
A végén még szikrát fogok!
Csiholtok gyertyános tüzet!”
Ámul a Nap, és szétterül,
nyolc kerge láb felém üget,
futunk kutyául-emberül.
¹Nagy László Május hava című verséből
Nyári erdőn
https://soundcloud.com/kas-tibor/kaso-tibor-kovacs-arpad-nyari-erdonmp3