Nyakas hiszekegy
Írta: Kovács Daniela
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 296
Nyakas hiszekegy
December három. Zúgolódó szél
őrjöng végig a szárszói tájon,
s újra mindenkinek arról beszél,
mint kövült csonttá benned az álom.
Nyolcvannégy éve járja a távolt,
de telenként ide visszatalál,
ahol meglátta, midőn elgáncsolt,
majd sínek közé lökött a Halál.
Szerencsétlennek a lelkét rágja,
ezért üvölt így, hogyha idetér,
mert mindörökkön azokat látja,
akik eladtak rongyos kincsekér'.
Ne félj. Én nem csak hallom, de értem,
tudom a valót, s hirdetem híven,
ezrek helyett hajlik most a térdem,
s milliók szíve most az én szívem.
Időtlen lettél. Akárhogy nyírták
gyönge törzsed hajló, ifjú ágát,
mi szívben él, kinő, mint a csírák,
s egyre bontja bimbódzó virágát.