Írta: Mádi Beáta
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 225
Néha kialszik egy lámpás
Néha, kialszik egy lámpás,
szomorú korom
feketéllik bennünk,
nincs több fénysugár,
pedig világít,
tovább lobog a
láng,
benne valami
végtelen, fogyhatatlan erő,
s a bizonytalan mind,
visszakapaszkodik hozzá,
mert miénk,
minden
magunkba temetett ragyogás,
fénytelen sávok szélén,
keskeny- vékonyan
kiszalad elénk,
hogy
túléljünk.
Valami legyűrhetetlen
optimizmus zsibong
más napok,
halványodó
hétköznapjaiban,
és mégis
tehetetlenek leszünk, ha
néha, kialszik egy a lámpás.