Írta: Mihálydeák Anika
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 324
ne engem, hanem az ablaküvegnek csapódott galambokat mentsétek meg!
mióta a szeretetet
bennem ki kell találni,
kétdimenziósan létezem
nagyapám újságlapjain.
négyzetekben tengődöm,
négy felszínesen meghúzott
akarat között.
nincs magasságom
lábujjhegyre állni,
s nincs elég időm
egy banánhéjban
barnára ráncosodni.
egy keresztrejtvény
ki nem talált szava vagyok,
a teremtés felöklendezett
dadogása.
nagyapám sercegéséből
kaparok magamra értelmet,
és pici cipőt keresek
az elmúlás szegleteiben,
hogy aztán minden egyes
meg nem született betűmért
egy galacsinná teremtsen
ez a simogatáskerülő világ,
mi mindegyre megöl,
majd magához ölel.