Írta: Kasza Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 286
Napragyogó reggel a Dunán
A Duna elmosta hullámaival lábnyomaimat,
pedig homokjában vagy hatezret is hagytam,
amikor szép ösztön-tudattal
a zátony szélén futottam, szaladtam.
Az volt még a reggel szerethető bája,
hogy önfeledt gyermekként fürödtem utána.
A hátizsákomon sürgött ezer hangya,
s míg száradt a törölközéshez használt ruhám,
szabadságérzetes meztelenséggel nevettem a Napra
- és a Nap visszaragyogott rám.