Molnár G. Krisztina - Nő

Írta: Csak Nőknek!

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 237

---

---

Molnár G. Krisztina: Nő

Kezében bujkál a pillanat,
szemében nevetnek a ködök,
ha nézed, hol nyújt majd támaszt,
máris ott a buktató rög.

Testüregeiben gyökerek,
feszítő, zord, lángos lobogás,
kemény álarcok és hegyek,
csaknem szakadékba hullás.

Kényes érzékkel talál hókon,
mikor arra nem is számítasz,
s szíved melengeti lágyan.
A lelke fényt és árnyat ad.

Az ambíciói számosak:
a végletekig kiuzsoráz,
szemközt is letöri szarvad,
de hátulról sem mazsoláz.

Nincs más út a szívéhez férni;
magad add, különben elhasalsz.
Tanulj meg lélekből élni,
s követni Őt, ha fogva tart.

Az anyák szomjazó fáklyák,
oroszlánként őrzik gyermekük.
Légy Te a levél a szélben,
higgy és sodord magad velük.

Meghökkentő ragyogás éleszt,
nem bénítanak puszta szavak.
Társ légy a szeretetében,
s nem lesz más, aki fontosabb.