Mit titkol?
Írta: Haranghy Géza
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 200
ALFÖLDI FESTÉSZET
MÁRTÉLY – ALKOTÓTÁBOR 2018.
MIT TITKOL?
…nem volt itt fényűzés,
csak füstös kis tanyák
szuszogtak boglyák álmai fölött
s a csend, mely idevárt –
…mit titkol, mit takar, lusta lombok mögött
mit rejteget e kies tájék hangtalan nyugalma?
Ezüstös nyárfák büszke tornyai,
lehulló levelű nyarak esti hallgatása
mit susog lelkes híveinek?
Szerény, szürke füzek,
bozontos buckák erdős, vad világa
befonják álmaink –
Szerelmes, ki itt jár s itt járt,
e kócsag-röptű, lanyha, mély lapályban,
hol ecset szavára kel s szunnyad a nap,
de útja mindig szívig ér:
s ott marad –
Vajon, kié lesz ma a naplemente,
kié, e halk-szavú, csendes, büszke nyár?
Kié, az álmos, öreg, ferde fűz,
s kié a csónak, benne horgász, ki, épp, jelre vár –
Barnára halkul a fák közt az este,
átfolyik sűrűn a lila árnyakon,
a nap, vörös pír szegte ágyát keresve,
bágyadtan ring kicsit és a csend szétoson –
Álmokat szőnek a pipacsos rétek,
fehér füzek, szurkos, sötét csónakok,
álmukon, ezüst-kék, gazdag vetések,
az égre szórt, szelíd csillagok –
Megfestenék százszor s tán,’
százszor megfestették már:
nincs itt gazdátlan fa, se hullám-fodor,
csak nyár, nyár, nyár,
csak kék ég,
s oly mélyen ég a tiszta vágy:
festeni kell!
festeni kéne már –
2018. 07. 14.
Első közlés. Érdekessége, hogy a dőlttel szedett szavak, egy-egy, volt, illetve, ma is élő, a mártélyi táborban aktívan résztvevő, neves festő nevét rejti.