Millió csillag
Írta: Kasza Béla
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 491
Millió csillag
Szakadt szívvel állok
egy szál egymagam,
a díszes délelőttök
deleje messze már.
Törött hintóm elégettem
igás igazságban,
csak az emlékezésem
merít még ostobán.
Hit nélkül élek vékony,
dallamtalan napokat.
Részegeket róni
régóta nem merek.
Gyalulatlan gyöngédséggel
vizsgálgatnak emberek.
Hát nem érdemlek semmi jót?
Nem kéritek szép kezem?
Ha akarjátok, értetek
falba verem a fejem!
Hidegen hallgat a nyár,
szürke szagú szélben
eretnek vagyok.
Felnézek az égre.
Úristen! Emberek!
Miattam még millió
csillag ragyog!
Az Accordia Kiadó Fellobbanó árnyak címmel megjelent antológiájában, 2006.