Miért nem...
Írta: Csontos Márta
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 429
Tejfoggal kőbe mért haraptál?
Mért siettél, ha elmaradtál?
(József Attila,Karóval jöttél)
Miért nem...
Hagytad elszáradni a levendula
illatát, nem zárt jól az üvegcse,
amibe bezártad a selyemfüvek
suttogását, – nem maradt más
a múltból, csak a holnapi szenny.
Nem raktál rendet a játszótéren,
csak egymásra halmoztad a
használhatót és a használhatatlant.
Ott álltál a kacatokból épített
emelvényen, – volt egy kis
tériszonyod, mégis azt hitted,
te vagy a sziklaléptű Isten.
Visszavágysz a régi ugróiskolába,
ahol nem mások dobják neked
a követ, visszavágysz a gyönyörtől
megfosztott valóságba, ahol a
bűntelen Éden-lakók békében
élnek, mezítelen, – s az éteri
homályban átölel az Álomcsend.
Egy másik dimenzióban tudnál
megint ragyogni, megfáradt
sziklákat fényedben ringatni,-