Mi, akik maradtunk
Írta: Kovács Daniela
Közzétéve 8 hónapja
Megtekintések száma: 85
Mi, akik maradtunk
Azt mondják rólunk, kik itthon maradtunk,
hogy gyufával játszunk, mint a kispulyák,
s hogy majd lángra kap a szalma alattunk,
ha ráeszmélünk, fészkünk zsémbes gulág,
hogy nincs itt már érdem, lendülő jövő,
titkon elsírt könny csak összes zálogunk,
s hogy hű árnyékok, mi, gond alatt nyögők,
csontot ropogtatva húsról álmodunk.
Jaj, nem tudják ők, hogy minekünk itt jó,
ha dérpamacsban is ázik a vidék,
úgy véd minket, miként a törős bimbó
a veszedelmek közt aluvó bibét.
Szánkból sosem tör ki majd az "elég volt!",
lehet száz kínunk, vagy millió bajunk,
hisz a földünknek is teher az égbolt,
de legalább mi... árvák itthon vagyunk.