Mészárosné Maya - Kiáltás a csöndbe

Írta: Csak Nőknek!


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 280



Mészárosné Maya: Kiáltás a csöndbe
egy magányos nő dala

Egyre hosszabbnak tűnnek a fáradt napok,
Mikor ernyedt lelkem a múltba kalandoz,
Mint az aszályos föld, mely záport áhítoz,
Lassan múlnak a tegnapok, s a holnapok.
Lassan múlnak a tegnapok, s a holnapok,
Most minden barna és bús, összeborzadok.
Hidegen ragyog a Hold, vacog a lelkem,
Könnyem megfagy, szenvedő arcomon ragyog.
Könnyem megfagy, szenvedő arcomon ragyog.
Ó, mily nagyon egyedül, mily egyedül vagyok!