Írta: Fábián József
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 214
Húz, csalogat a mélység,
olyan csendes hangja van ma…
hisz nekem igazán
csak az lehet szép,
ami nem a felszínt kapargatja.
Pont ez a mélység kell
belőled is, amibe
beleszédülhetek, ami elnyel…
hisz ott lent, ott vannak
a titkok eltemetve…
nemcsak a világ keserve.
De mély a sóhaj,
a megbánás imája,
a szomorúság…. és mély a hála,
de a legmélyebb mégis
az a gondolat a sír felett…
hogy szeretni kellett volna...
az üres szavak helyett.