Mélyebben
Írta: Székely-Máté László
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 302
Mélyebben
Néhanapján vágyaddal felébredsz,
mikor tested újra megkíván.
Gyűrött ágyunk mára épp elég lesz.
Padlóról kelünk föl ezután.
Kopott arcú fürdőszobalámpa.
Mit sem sejt a hétfő, bár akar.
Ki gondol egy második családra?
Fáradtságunk lassan megzavar.
Halvány ajkú hétköznapok jönnek,
fejcsóváló, kócos ismertség.
Köd utánad, köd sétál előtted,
valamiből soha nem elég.
Tágra nyitott, kiszellőző álmok.
Ketyegő csönd, felsíró gyerek.
Megmondta-e bármiféle látnok,
hogy mennyire, s hogy szerettelek?
Lépcsőházban visszhangzik a tegnap,
becsapódó tölgyfa válaszol,
utcazajunk mélyebb értelmet kap.
Értünk szirénáznak valahol.