Megválaszolhatatlan
Írta: Radnai István
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 321
MEGVÁLASZOLHATATLAN
korálok ébrednek a felhangolt zongorán
vagy elemeire törhet a dallam
a félhangok egymást kísérik kelnek korán
és nem kergetik egymást halkan
mint tánclépesei egy nyomoréknak
vagy bókolnak mint kecses kurtizán
nincsen biztos tudás tapogatózik a talán
most még létezik nyár létezik évszak
a vénusz vagy a hold sorsa vár
dél végtelen tengerek hajótörött élet
vagy kiterítve jégszemfedő alatt észak
mondják van halál van amitől féljek
ha önmagába visszatér a korál
kromatikán járok fel s alá
anyagtalan leszek mint zene
folt vagyok csupán akár a nap szeme
talán szennyezem a mindenséget
molekuláim a paradicsomból az űrbe
testem csak űrállomás amelybe
szkafander nélkül és vakmerően lépek
sem a lépésnek sem az időnek
gravitáció és gravitás nélkül értelme szakad
a létezőnek a korral a terhei nőnek
mekkora súly a tudás mely alatt
roskadnak mint áruházi polcok
elmebetegek józan lelkei
ha kikapcsol bennük a gép boldog
aki ha önmagát feledheti
hercegem parkodban páva
és legelhet minden állat
lehet-e tudatában a halálnak
amikor kicsinyéért akár halált is választ
ösztönös az ember evilági túlvilágon
az agya jár mint elemes kattogó óra
növény s állat nélkül ha a tubus kifogy
s hajtóanyag elég-e vagy kering végetlen idő óta
(hercegem mi volt és ki létezett az ősrobbanás előtt
és milyen szilveszteri petárda robban a fekete lyuk mögött)