Megmaradt kezével

Írta: Köves István

---

Közzétéve 8 hónapja

Megtekintések száma: 115

---

---

MEGMARADT KEZÉVEL

Lassan múlik az idő a víziló szájában, mondta
vérvesztességtől indigóra szürkült arccal a rákhalász
a sürgősségi sebészet kerekes hordágyára hanyatló fejjel,
s közben megmaradt jobbjával hevesen hadonászott,
mint aki attól retteg, valahogy visszapottyanhat a folyóba,
lassan múlik, fújta ki újra, vérhabosan, s kapaszkodó tekintettel
a rémülten elforduló nővér szemét kereste, hiába,
jóember, de hisz neked abból van épp a legkevesebb,
gondolta amaz, s mintha keresztre feszülne érte,
némán magához ölelte a készséges infúziós állványt.