Megint
Írta: Nagy Antal Róbert
Közzétéve 8 hónapja
Megtekintések száma: 127
Megint
A szakadt égen át áthullik a világ,
mit ócska garasként elgurít az Isten.
Ki gyenge, nem gyilkol, csak gyökereket rág.
Hideg a köztűzhely, se félkész, se frissen
sütött olcsó mócsing, csak zsíros, rongyos ing,
meg a gatya, mi lóg a kizsebelt népen.
A lét odébb kúszik, fenn dögevő kering.
Tiszte csak tizedel. Mi tartja majd féken?
Ő mossa kezeit, megvetőn ránk legyint.
A mocskos falon lóg, ránk ragyog keresztje.
Velünk megcsinálják, de nélkülünk megint.
Hit, haza és remény igánkra feszítve.