Írta: Mészáros Ildikó
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 235
préselt látomás vibrál
a fátyolködön túl
de az átszűrődő fény
csendben feléd fordul
megfagyott pillanata
játszik az idővel
s erőtlen lehelettel
pernyét szór az égre
szilánkokká vált álmát
sóhajszirmok őrzik
remény virágává nő
vagy csendben elvérzik