Megérintem
Írta: G Makra Ildikó
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 730
Megérintem
Ahogy az idő csendben rám tapos,
szorongásom rövid, csak pár napos –
nyom nélkül nem hagy el; itt-ott redő
hasítja bőrömet. Az ébredő
hajnal olykor nem talál vidáman;
nincsen trilla s vibrato dalában…
De mire a nap a tóba csobban,
már egész jól vagyok s egyre jobban.
Megállítom az időt – úgy, ahogy,
aztán… hiába minden, újra fogy.
Csak, ha csünghetek a tekintetén,
nem vagyok bágyadt, se bolond, se vén.
Megérintem köpenyén a bojtot,
erős leszek, bátor… s néha boldog…