Írta: J. Simon Aranka
Közzétéve 10 hónapja
Megtekintések száma: 532
Még itt vagyok!
Felkelt a nap, fehér csend
gyűrött, klórszag ágyamon
lehunyt, égő szememmel
gyáva szívem bámulom.
Ködben még a holnapom,
talán oda sem érek,
sorsom nincs a kórlapon,
befelé sírok, félek.
Karomban tű … Arc, kezek,
álmot szövök vánkoson…
Hideg… elringok… csepeg…
mosoly. Rémem már oson.
Testem lehúz, elsuhan,
húrok zsongnak. Mennyi hang!
Lelkem égbe száll, zuhan,
zsoltárt cseng-bong szájharang.
Hideg az éj. Vörös láng
lobban vérszag-ágyamon,
gondos kezek simítják
ingem fázós vállamon.
Sorsom ott a kórlapon:
néhány görbe az élet.
Mi lesz holnap? Nem tudom.
Még itt vagyok, még élek!
megjelent a szerző honlapján