Maradék 

Írta: Tóth Gabriella (Toga)


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 464



Maradék 

Meddig le, vajon hol a liftakna alja,
s meddig fel, hol a plató, 
hová meztelen vállakkal emel a kegy?
Léket kapni, és vérző sebbel guggolni,
mászni, vagy a szót megfonni, 
kötegbe szánni? 
Középút? 
Középút nincs. 
Hisz nincsenek felfestve sehol a sávjelek,
az útratévedők értéke semmi, 
szemernyi kétség sem éget. 
Csak bénul a jelen, 
és a tápanyaghiányos földre árnyék vetül.
Kertjeink úsznak a sárban,
mint magunk fullasztó némaságban, 
és lehajlunk mentve az utolsót,
az utolsó szót az út porában. 
Sehol a súly. A kalitka zárva. 
Maradékból kosztol a madárka.