Maradék
Írta: Tóth Gabriella (Toga)
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 657
Maradék
Meddig le, vajon hol a liftakna alja,
s meddig fel, hol a plató,
hová meztelen vállakkal emel a kegy?
Léket kapni, és vérző sebbel guggolni,
mászni, vagy a szót megfonni,
kötegbe szánni?
Középút?
Középút nincs.
Hisz nincsenek felfestve sehol a sávjelek,
az útratévedők értéke semmi,
szemernyi kétség sem éget.
Csak bénul a jelen,
és a tápanyaghiányos földre árnyék vetül.
Kertjeink úsznak a sárban,
mint magunk fullasztó némaságban,
és lehajlunk mentve az utolsót,
az utolsó szót az út porában.
Sehol a súly. A kalitka zárva.
Maradékból kosztol a madárka.