Írta: Péter Erika
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 357
Már nem fáj annyira
Kevésbé nyomaszt már
a napok súlya
mikor megnyílt a föld
s csaknem lezuhantam,
mert nem tudtam cipelni
sem hiányod,
sem a sikertelenségnek terhét.
Arcomról már megpróbálom
lemosni a láthatatlan
júdáscsókok nyomait
és csodálom a finom
ecsetvonásokkal festett
mesebeli dombot,
melyen egy nevenincs
kismadár dalol,
s avar alól menekülő
bogárként áthatolok
a sötétség záróizmán.