Írta: Molnár Jolán
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 225
henyél a dél, az utca néma,
a lomb között szellő se rebben.
eső szitál, kevés a téma,
lötyögtetem, kidől szonettem.
a tér kihalt, a nyár ma lomha,
holott vidám színek rezegnek,
a szívkirályt dobom talonba,
simulna arcom hűs kezednek,
de karanténba zár a lélek.
galambpár száll nyírfalombra,
a máj emészt, s a zsírt lebontja.
örülni tudnék egy levélnek,
csak néha hívsz, s ez újra fáj ma.
bimbós a csend, lehull a mályva.