Mahler-Fürj Katalin - Nem felejtek

Írta: Csak Nőknek!

---

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 423

---

---

Mahler-Fürj Katalin: Nem felejtek

Távolból még felsejlik a múlt,
Amikor bukdácsoltam az élet tengerén,
Mikor az éltető fény kihunyt,
És feküdtem a gonosztetteknek fekhelyén.

Bűneimet cipeltem régen,
Szennyes, piszkos kilométereken keresztül,
Hiába kopott meg a térdem,
Csak kínokat okoztak még kegyetlenebbül.

Hiába könyörögtem nekik,
Egyedül képtelen voltam bármit is tenni.
Esengtem estétől reggelig,
Hozzájuk képest én soha nem voltam senki.

De jött a váratlan segítség,
Fuldokolva kapkodtam erős kezed után,
Hisz testem sem volt, csak veríték,
Szakadt a cipőm és összetépett a ruhám.

Te magadhoz emeltél engem,
Veled egyszerre minden, minden könnyűnek tűnt,
Tudtam már küzdeni ez ellen,
Elhagytam sok undorító, fojtogató bűnt.

Nem felejtek. Elönt a hála,
A szabadság ízét érzem szálló szívemen,
És lám, nem vagyok többé árva,
Bölcsőben ringatsz el, így alszom édesdeden.