Írta: Kovács Árpád
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 284
Mag
„Én már itthon maradtam”*,
kimentek százak, ezrek.
Százezer éve őrzök
falatnyi földgerezdet.
Száradó rög e paplan,
locsolják nyálak, gennyek.
Meleg nyár van, lúdbőrzök,
hideg télben melegszek.
Celláimat belaktam,
ahogy a fát a tetvek.
Lábaim tüske-körmök,
Holnapra megerednek.
*Buda Ferenc: Mondd, ugye soha című verséből
https://soundcloud.com/t-th-s-ndor-p-ter/toth-sandor-peter-mag-kovacs-arpad-verse