Írta: Nagy Andrea
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 264
Lúzerszonett
A látszat az, hogy megvagyok nélküled.
de dühít és hergel minden, ami van.
Most először tanulom a németet,
jól elterel és lefoglalom magam.
Olvastam, első szakasz a tagadás
de én már a düh fázisában vagyok
s legyek hálás, mert fokozatos a gyász,
nem egyszerre takarták el a Napot.
A "mi lett volna, ha" majd ezután jön
és meg-megérint már a depresszió,
majd rám telepszik, mint kényszergondolat.
Mondd, miért halad minden spirálkörökön?
Fejlődés a lét, vagy csak egérfogó?
S ha visszatér mért megy el, mért nem marad?