Leterített helyzet
Írta: Tasev Norbert
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 408
LETERÍTETT HELYZET
Már csak a holnapi napokat kell elkerülten átvészelni. Bajok gond-gyökérzete, akár a szorgoskodó vakondokok, össze-vissza elrágcsálja mind a sikeresség, mind pedig további érdemleges érvényesülések útját. Hát nem lehet már az ember szívében egyetlen, félreeső szent menedék, vagy zugoly, ahová bátran vagy megérdemelten elrejtőzhetne kissé?!
Meztelenné lettünk, akár a szakállukat növesztett céltalan holtak a boncasztal-fogságban, vagy vallatófények láncain. Dédelgető, segítő kezeket - félő -, már mind hiába lehetne hívni nagy bajokban. Árvák kérdező társasága szólítana tanút, ítélőt, hitehagyottat - de már mind érezhetik, s tudják, a Jövő célkeresztek közé szorított célpontjaiként minden kipróbált, göröngyös út a végtelenbe visz.
Kiáltásba, vagy néma hallgatások falára felakasztott megoszthatatlan fájdalmak - nincs már miért is keseregni. Gondos lábnyomokat szerettek volna elültetni a tétova Idő hurkái közé, ám Tett s Akarat között könnyen lehetett, hogy félúton már kötötté vált a beton. - Eladott érzelmekkel még farkasszemezve a céltalan, gyermeteg őszinteség, de kiakasztható árucikké lett a szív. Lakatlan-lelkek között mindig kiközösítik az otthonra várakozót!
Kifestett nőkről, céda prostituált-angyalokról arcfesték csorog alá, s nem megbánás vagy igazmondó golgota-alázat. Bezárt idegrendszerek öböl-zugai közt kószál, bolyong, mert nem találhatja megérdemelt helyét sem a szeretet, sem a gyengédség. Olcsó, kisstílű macska-egér-játszadozások közbe kezd, ki megpróbál még egy-egy olajozottan működő párkapcsolatot leélni. Önmagát hazudtolja meg a tartuffe-i álszent, ha álarca mögött őszinte emberarca még látható!