Írta: Oláh András
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 685
lejtmenetben
idegen a táj és idegen az emlék
céltalan fohászból sohasem lesz szentség
díszleteink közül kipusztult az ember
mértékegység nélkül összedől a rendszer
szétesett mítoszok szakadozó szálak
keservek s félelmek csak egymásra várnak
ócska és unalmas errefelé minden
ellenség még akad de barát már nincsen
régi kutak mélye öklendi a múltat
szavak tócsáiba feldúlt álmok fúlnak