Lázas gondolatok

Írta: Jousse Erzsébet


Közzétéve 4 hónapja

Megtekintések száma: 220



Lázas gondolatok

Most még itt vagyok, bár tán félig feledve,
fázósan, kabátban didereg az este.
Száraz leveleken zizzennek a lombok,
csillagtalan égben az Isten sem boldog.
Fekete palástját teríti a tájra,
- ilyenkor az égnek földig ér a lába –
amikor az éjjel temeti a napot,
a pirkadó hajnal szül egy új holnapot.
Ősszel vért vajúdik, vörös az égalja,
a hajnal leplével jön és eltakarja,
majd bágyadt napkorong tántorog az égre,
őszi fáradtság ül a korong szélére.

első közlés