Írta: Fabók Endre
Közzétéve 2 éve
Megtekintések száma: 547
Latyak
Létem a jégre szalad,
roppan a talpam alatt.
Élni se hagy ma a múlt,
ostoba mámora dúlt.
Tél van, a hó se marad,
dróton a hű madarak.
Fényedet én akarom,
s játszik a jégcsapokon.
Folyna a tűnt szerelem,
csöppen a sárba velem.