Láthatatlan lettem

Írta: Kasza Béla


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 280



Láthatatlan lettem

Tavasznak reszkető pirosába bújnék,
bár ősz vagyok nagyon, szürke-fehér halmaz.
Szép szívem színében vitathatatlanul ég
a vágy, ami még zuhog, titokban hatalmas.

De láthatatlan lettem, elfogytam, elvesztem
lángoló szeműek csóktervei elől.
S mintha nem is lennék a holnapba szerelmes,
keresztem a nagy éggel bús fejemre dől.