Láthatatlan lettem
Írta: Kasza Béla
Közzétéve 8 hónapja
Megtekintések száma: 144
Láthatatlan lettem
Tavasznak reszkető pirosába bújnék,
bár ősz vagyok nagyon, szürke-fehér halmaz.
Szép szívem színében vitathatatlanul ég
a vágy, ami még zuhog, titokban hatalmas.
De láthatatlan lettem, elfogytam, elvesztem
lángoló szeműek csóktervei elől.
S mintha nem is lennék a holnapba szerelmes,
keresztem a nagy éggel bús fejemre dől.