Írta: Pődör György
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 269
LÁBJEGYZET
Platón emlékére
Szélfútta homok mára a tengelykor,
pergamenbe ragadt bölcs gondolatok.
Szobormagányukban már ők is vakok,
így nem látják, mivé mállik egy hegysor.
Szabadság, etika. Óh, boldog-egykor!
Belőle éltek a mára oly nagyok,
csűrve-csavarva tőle csent mondatot,
lett etikát ideával forrt meggybor.
Merthogy kell a tömegnek cukros ízlés,
és elfeledkeznek a szépről, jóról,
hogy mi emberi, és mi van csak kócból.
Falvédős mondat mind csak hazug hímzés.
Csupán árnyakat láthat barlanglakó,
talán nem is sejti, odakint mi a való.
(Egy szállóige szerint az egész európai filozófia
nem más, mint egy sor, Platónhoz fűzött lábjegyzet)
(Első közlés)