Írta: Jousse Erzsébet
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 473
Kulcsra zárva
Magam vagyok itthon
e nyüzsgő vad világban,
vágyaimmal titkon
maradtam összezártan.
Kíméletlen zajjal
kattant a zár mögöttem,
megszeppenve álltam
zord hidegben, ködben.
Tapogatva léptem,
jaj, csak megtaláljam
azt a parányi rést,
hol fény villan a vágyra!
Kiszökni magányom
szorító karmából,
érezni melegét,
mikor a szív lángol,
s elcsitulni lázban,
mosollyal arcomon!
Azt a percet várom
sötétségben, folyton,
mikor fényét ontja
a Napnak melege,
beleszédülni,
felolvadni benne,
érezni illatát
szemlesütve, vakon…
Tán egyszer kitárul
kulcsra zárt világom!