Kötöttpálya

Írta: Hepp Béla


Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 250



Kötöttpálya

Vérmező. Kinéz a mocskos ablakon,
a villamos a Krisztinára kaptat,
félig az se már a forma, tartalom,
ha minden új szabályt magukra szabtak.

Mennyi múltidő. A Déliről megint
serdülőkora, szerelmes táborok
képe, iskolák; lemondóan legyint.
Pillangók? Csupán a gyomra háborog,

mást akartak, annyi összevissza szél
lázadása, semmi re-produkció…
Körbenéz, a francba, hangosan beszél…
Mér’ baj az? Kettőt megy, ott a misszió,

s egy műanyagcsöbörnyi kurta álom.
Káposzta lesz. Illúzió kanálon.