Kósza gondolatok a Költészet Napja előtt

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 340

KÓSZA GONDOLATOK
A KÖLTÉSZET NAPJA ELŐTT

Kellene egy jó verset írni végre,
melyet a rosszabb napokra elteszek,
s ha akkor felnézek a borús égre,
nem égetnek esőcsepp-könnyes szemek.

Kellene egy szép verset írni végre,
melytől kékebb lenne a tágas égbolt,
nem intene az örök veszteségre,
hol biztatóbb a holnap mint a régvolt.

Kellene egy bölcs verset írni végre,
mely sejteti is, mit tegyek és hogyan,
de hitemet soha nem veszi bérbe,
hiszen az ember nem csak vakon rohan.

Kellene egy vad verset írni végre,
melyben az eddig tiltott végre szabad,
nincsen szükség se lakatra se fékre ,
hullámként jön, átmos lelket és agyat.

Kellene egy lágy verset írni végre,
melynek minden szava egy virágszirom,
s illatát rábízza az esti szélre,
míg én a csillagok harmatát iszom.

Kellene egy hit verset írni végre,
tudva, van hová a lelkemet viszem,
ha végre ráleltem majd a békémre,
és hogy ott jó helyen van, el is hiszem.

Tényleg verset kellene írni végre,
megírni gyönyörűn azt az egyetlent,
ami jó, szép, bölcs, lágy és hittel égne,
papírra vetni csodaszép - kegyetlent….

Kósza gondolatok a Költészet Napja előtt