Kontakt
Írta: Pődör György
Közzétéve 2 hónapja
Megtekintések száma: 293
Kontakt
Szeretem látni a dolgokat egészben,
nem csupán néhány apró részletet,
de a világból valamit mindig kiragad
a váratlan-várt,de kódolt enyészet.
Aztán helyén összeáll valami más,
velem vagy nélkülem, amíg van helyem,
mert egyszer a sors majd kitagad.
Egyben látni mindent, ahogy az Isten,
egyszerre a múltat,jelent és jövőt,
a még meg sem született eljövőt.
Így csak próbálgatom, mint pásztor
a frissen faragott hatlyukú furulyát,
ki zsibbadt ujjaival végigszalad párszor,
majd lelkével kedves dallamot fúj át,
mégsem igazi, hol van a pacsirtától,
vagy az erdei kis dalnokoktól bárhol,
ki ne szeretné tudni, a tücsök miért zenél,
hogy miből él, aki egész nap henyél,
miért szervezettebb egy-egy hangyaboly,
mi a helyzet túl az Óperencián?
Az Univerzum egy másik ege alatt
milyen a világ, rossz vagy mesés,
és görbült terünkből van- e átkelés,
van-e szó, vers és tiszta szerelem,
van-e virág réteken és tereken,
a fákra kúsznak- e kacsok,a makacsok?
A madár rakhatja a részleteket egybe,
csak amennyi belefér a kis begybe,
hol is az a pont, ami a Mindenre tárul,
nyílik-e ilyen szem, ha a másik bezárul?
Első közlés