Írta: Kasza Béla
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 491
Kócos álmok tavasza
Kócos álmok tavaszával
zöldül erdő, széles határ,
emlék-múltból lép a mába
madárdal és rügyfakadás.
Eddig vártak. Nem egyébre,
hogy télnek helyét átvegyék,
s mert sok águk széllel-bélelt,
lobognak mind a jegenyék.
Én is lennék szél barátja,
fújja el felhőm, bánatom,
fehér hajam ne babrálja,
édes csókokból származom.
Kikelet van, kecses, boldog,
március vidám, virágos,
napfény-kékben égi homlok
üdvözli most a világot.