Kóbor

Közzétéve 1 éve

Megtekintések száma: 227

Megkopott a kárpit,
feslenek az évek,
nem kell várni bárkit,
csak felednem téged.

Dobozban fényképek
megférnek egymással,
mint feslő szépségek
őszi hervadással.

Préselt hóvirágnak
széthullott a szirma,
rózsa pírja sápad
gyűrt selyempapírra.

Elszállt már a hóbort,
hűlő érzés csupán
kódorogni kóbor,
veszett vágyak után.