Kitöretlen

Írta: Tarrósi Éva

---

Közzétéve 2 éve

Megtekintések száma: 407

---

---

Kitöretlen

Csak a csend vonul át
a felhőkkel,
minden nap ugyanúgy.
Maszkba zárt valóság
az utca, a tér, az ember.
Kitöretlen arc, mosolytalan,
felkiáltás nélküli robotlét
a burába zárt földgolyó
kellős közepén.
Ahol vagyok.

Csak a csend vonul át
a felhőkkel,
a nap sem néz ide már.
Jelentéstelen tekintetem,
mint máig kitöretlen vulkán,
szilárdan állja az idő próbáját,
forró magjában folyton éled
pár kioltásra váró gondolat.
Robotlétben eltűnő eszmék
figyelnek középen.

Csak a csend vonul át
a felhőkkel,
minden nap ugyanúgy.