Írta: Szilasi Katalin
Közzétéve 1 éve
Megtekintések száma: 489
Kísértés
A pisla lámpafény
előttem imbolyog.
Tenyérnyi foltokból
áll a világ.
Lassan lépkedek.
Hosszú angyalruhában
megnyúlt árnyékok
kísértenek.
Fehér selyemszütyőben
két fényes pénzérme lapul.
Kharón, a ladikos,
a parton áll,
s csak vár, csak vár
szótlanul.
Talán, ha venni
lehetne feledést,
átkelnék én is a folyón,
de hajnalodik.
Zajongni kezd a lét.
Józanodom.