Kikötő

Közzétéve: 4 éve

Versek

Kikötő

Útja végén partot ér az ember.
Visszanéz, és nincs mögötte tenger.
Bárkáján már sehova sem juthat,
s itt mindent un és mindenkit untat.
Poharából kicsordul az emlék…
Nem riasztja; csábítja a nemlét.

Keresés

Friss hírek

A Hetedik nyomtatott periodikájának bemutatója Egyéves az Artemisia BÁBEL CSENDJE elnevezésű nemzetközi költőfesztivál Pályázati felhívás

Kiemelt művek

Klein Judith példája Lágerzsoltárok Akit fellegekbe vitt a sárga villamos Szerelem minden időben Mihók Patya és a sheriff

Legújabb művek

Klein Judith példája Csutka Interurbán Charles Bukowski: német Charles Bukowski: nincs lóvénk, drágám, de van esőnk

Kategóriák

A Hetedik Egyesület ügyei Első közlés Szerkesztőségi cikk Versek Novellák és kisprózák Dráma, színmű Fordítások Kritika, recenzió Tárcák, tanulmányok Publicisztika Képzőművészet Interjúk, riportok Audio Video Nekrológ Gyászhír Hírek Pályázat Műhely