Kikötő

Írta: Wessely Gábor


Közzétéve 2 éve

Megtekintések száma: 345



Kikötő

Útja végén partot ér az ember.
Visszanéz, és nincs mögötte tenger.
Bárkáján már sehova sem juthat,
s itt mindent un és mindenkit untat.
Poharából kicsordul az emlék…
Nem riasztja; csábítja a nemlét.